Bullying prevenció csoportszabály kialakításával

Általános információ

• A jó gyakorlat címe (főcím és alcím, ha alkalmazható): Bullying prevenció csoportszabály kialakításával
  • A megvalósító szervezet/közösség neve: KÖZünk van hozzá?!
    • Szervezet címe: 1126 Budapest, Nárcisz u. 9. 2.a.
    • Elérhetőség (e-mail, telefonszám): info@kozunkvanhozza.hu, 06204204045
    • Projekt és/vagy szervezet weboldala: www.kozunkvanhozza.hu
    • Közösségi média elérhetőség: https://www.facebook.com/kozunkvanhozza
• Elérhetőségek – kapcsolattartó személy(ek), projektvezető, koordinátor elérhetőségei: Petrányi Nóra. 06204204045

A jó gyakorlat bemutatása

Célcsoport: Általános iskolások, középiskolások, a velük foglalkozó pedagógusok, szakemberek és szülők.

Megvalósítás helyszíne: Magyarországi általános és középiskolák

Cél: A közösségek saját magukra szabott csoportszabály kialakításával cél csoport életének, működésének a keretezése, a konfliktusok illetve bántalmazás kialakulásának megelőzése.

Jó gyakorlat leírása:

„3 alkalmas resztoratív szemlélettel vezetett foglalkozássorozat, amelynek célja, hogy az osztály kialakítsa a saját magára szabott csoportszabályt. Bármilyen életkorban jó kerete lehet a közösségi életnek, segíthet elejét venni olyan problémáknak, amelyekbe nem szeretnénk belefutni. Az általános, egész iskolára vonatkozó házirend mellett ez valami olyasmi, ami az övék, ami az adott osztályra van szabva, amihez ők szeretnék tartani magukat.

A folyamat közben tisztázzuk, hogy mi a bántás és mi a konfliktus, kialakítunk egy osztályon belüli észlelő- és jelzőrendszert és beszélgetünk arról, hogy milyen közösségnek érzik magukat és milyenek szeretnének lenni. Ehhez kötődően beszélünk a vállalásokról és a következményekről. Mindvégig egyeztetünk és együttműködünk a tanítóval és bevonjuk a gyerekekkel folytatott beszélgetésekbe.

Amennyiben lehetőség van rá, érdemes kidolgozni egyet a tanév eleji időszakban, és a tanév során felülvizsgálni, finomítani, ha szükséges, de a tanév során bármikor létrehozható.

Az osztályfőnök vezetheti a csoportszabály létrehozását, ez esetben tanácsadásban lehet ránk számítani, de ha segítségre van szükség, vagy az osztályfőnök is a „körben ülne” a diákokkal együtt és részt venne az egyeztetésben, keressetek minket bizalommal.

Ideális esetben a 3 foglalkozás 2 alkalommal zajlik le, az első 90 perces foglalkozás után legalább 1 héttel és maximum 2 héttel következik a 2x 90 perces foglalkozás. A két találkozás között a résztvevők feladatot kapnak, amihez a szülőkre és a tanítókra is számítunk.

A folyamat végére összeáll egy plakát, ami ott marad az osztályban és hivatkozási alap a közösségi működés és az egyéni viselkedés szempontjából a gyerekek és a tanárok számára is.

Résztvevők száma: a teljes osztály és az osztályfőnök. A tanítók résztvevői vagy megfigyelő szerepben.

Helyszín: az osztályterem”

Alkalmazott módszer: Resztoratív megközelítés, körbeszélgetés, vita, asszertív kommunikáció

A foglalkozások kialakítása szoros együttműködésben valósul meg a pedagógusokkal, szülőkkel, előzetes tapasztalatainkra építve az adott közösség jellemzőihez igazítva.

„Gyakran érkezik hozzánk jelzés pedagógusok és/vagy szülők részéről, hogy a közösségben felbomlik az egyensúly, nem jól funkcionál. Nem mernek szólni, nem tudnak beszélni róla. Elfogadják a bántást, normálisnak érzik, hogy cikizik egymást.

A szülőként és pedagógusként is nyugtalanító, ha kiderül, hogy a hozzánk tartozó gyermekközösségekben bántalmazás történik.

Az osztályokban megjelenő, visszatérő és elhúzódó piszkálódás, kiközösítés, szekálás, enyhébb-súlyosabb bántás rossz hatással van az egyes gyerekekre is és a közösségükre is. Rombolja az önértékelést és önbecsülést, a kapcsolatokat, a bizalmat, félelmet kelt és elmagányosodáshoz vezethet, akármilyen szerepben legyen a gyermek. Segítenünk kell nekik kikeveredni ebből a működésből, szükségük van az őket körülvevő felnőttek segítségére, nélkülük ez nem fog menni.

Mi lépésről lépésre támogatjuk a közösséget a változásban. Az első alkalmakon felmérjük a helyzetet, a közösség állapotát, a gyerekek közötti viszonyokat, így a folyamatot a konkrét körülmények, szükségletek, igények mentén tudjuk rugalmasan felépíteni, alakítani.

Elengedhetetlen, hogy a pedagógusokkal is dolgozzunk, és segítsük őket a diákokkal való munkában. Ezért a gyermekfoglalkozásokat minden esetben kiegészítik a pedagógusokkal való konzultációk.”

Az osztályokban tanító pedagógusoknak nyújthatunk szupervíziót, ha szükségük van rá. Emellett mindig kérünk visszajelzés arról, hogyan sikerül a csoportszabályt alkalmazni, miben változott a közösség élete. A tanárok és diákok számára megnyugtató szokott lenni, hogy kialakul egy közös keretrendszer.

Adaptálhatóság

A foglakozáshoz szükséges időkeret biztosítása, a csoport foglalkozás megtartásához szükséges állapotban legyen. A foglalkozássorozat eredményességét nagyban befolyásolja a gyerekeket körülvevő felnőttek attitűdje. Szükséges, hogy a szülők és pedagógusok támogassanak minket, lássák hogy nekik fontos az ügy és komolyan veszik. A hatékonysága attól is függ, hogy a későbbiekben a pedagógus tovább viszi-e a folyamatot, következetesen betartatja-e a csoporttal a szabályokat.

A helyszín változhat, az egyéb alapelemek szükségesek a hatékonysághoz.

„A csoportnorma a foglalkozás levezetését is nagyon befolyásolja. Ha arra kell tanítani a gyerekeket, hogy hallgassák meg egymást, figyeljenek egymásra, ne beszéljenek bele egymás mondandójába, lassabban, nehezebben lehet haladni.

Amennyire lehetséges, bevonni a pedagógust és a szülőket, szükségleteik felmérésével, megfelelő ismeretek átadásával, attitűd formálással. Csak az ő támogatásukkal lehetünk hitelesek a gyerekek előtt.”

Elhelyezkedés